Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


BEFEJEZETLENÜL…

2008.05.12
Rád gondolok hűvös éjszakán,
gondolatok keringenek körötted,
születnek és halnak,
mint pillangók a tűz körül,
s mint kóbor csavargók,
bebocsátást kérnek tőled,
amikor az egyedüllét fáj.
Ez egy új fejezet,
egy új kezdet,
nehéz mint mindig,
mert a múlt beszédes még,
de a jelen hallgatag,
a világ olykor ellenünk esküszik,
de ez az esküdt hamis tanú,
tudjuk ezt mindketten,
mert a sors élő entitás,
s nem is érdekli semmi más,
csak az hogy boldogulsz-e a szerepeddel,
hogy időre elkészülsz-e
élet-színpadszerep remekeddel,
mert a te sorsod élő ember,
ideggel, testtel és dobogó szívvel,
nem megfoghatatlan valami,
hanem nagyon is létező VALAKI,
tudod most már azt a titkot,
melyen barátod TE MONDD MEG!
hosszú-hosszú éveken át „kotlott”,
s míg rájött, elvesztett
múló pillanatnak tűnő éveket,
de fiatal maradt és marad,
s kész ezt átadni neked,
hogy ne vesszen el semmi sem,
se érzés, se kép, se érintés,
mert az élet rövid,
az idő pedig éles kés,
akarok még valamit…
 
2000-2001.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

szolnok06@citromail.hu

(Kata, 2009.06.26 18:46)

mennyire igaz !

szolnok06@citromail.u

(Kata, 2009.06.09 16:09)

..érett, csodálatos vers ...
sok sikert !

Befejezetlenül

(Luca, 2008.06.23 15:15)

Ez igy szép.Szeretem verseid. Befejezetlenül hagytad, pont ez teszi hitelessé!

 

 

Profilkép



Utolsó kép




Archívum

Naptár
<< Október / 2017 >>

Statisztika

Online: 1
Összes: 40102
Hónap: 292
Nap: 6