Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SZÁZSZOR

2008.05.22
 
Fekszel a földön és nézed az eget
még érzed a kereszt súlyát és
csuklódban a szeget.
 
Érzed, ahogy életerőd rohamosan csökken
lelked a halál angyalától
megdermed, megdöbben.
 
Szíved egyre lassabban dobban,
ahogy a csapás után
fekszel a homokban.
 
Számot vetsz mostan az életeddel,
pedig senkinek se mondtad,
hogy gyere és vedd el.
 
Nézed ahogy lüktetve távozik a véred
senki nem adja már föl
a kenetet néked. 
 
Mert ott voltál te
minden jó és rossz korban.
 
SZÁZSZOR  IS TE VAGY,
A VÉRED A PORBAN!!!
 
2000-2001.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Százszor

(Luca, 2008.06.15 16:26)

Átérzem versed ezen a fájó héten, amit legszivesebbben átaludtam volna...

Százszor

(Ket, 2008.06.06 07:18)

"Mert ott voltál te minden jó és rossz korban." ez a sorod különösen sokat mond... A vers egyébként lüktet, vibrál, ahogyan ábrázolod az utolsó perceket... Remek alkotás...

 

 

Profilkép



Utolsó kép




Archívum

Naptár
<< November / 2017 >>

Statisztika

Online: 2
Összes: 40480
Hónap: 388
Nap: 14